I. Bírósághoz

A bíróság eljárása a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény alapján (versenytörvény)

Bizonyos esetekben, bár az Ön által felvetett probléma a versenytörvény rendelkezéseibe ütközik, az mégsem a Gazdasági Versenyhivatal, hanem a bíróság hatáskörébe tartozik. Bíróság jár el a versenytörvény II. fejezetében (2-7. §) meghatározott esetekben. A törvény bizonyos esetekben konkrétan nevesíti a tényállást (3-7 §), míg a 2. §-a lehetőséget teremt arra, hogy az eddig ismeretlen, ugyanakkor a verseny tisztaságát valószínűsíthetően sértő magatartást a bíróság vizsgálhasson.

Az előbb említett 2. §-ban található generálklauzula és a 3-7. §-okban nevesített tényállások tehát:

• a versenytársak, üzletfelek, valamint a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon történő vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütköző gazdasági tevékenység folytatása (2.§),

• valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével, egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevének vagy hitelképességének megsértése, veszélyeztetése (3. §)

• üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésének, felhasználásának, valamint jogosulatlan közlésének vagy nyilvánosságra hozásának esetén (4. §),

• máshoz olyan tisztességtelen felhívás intézése esetén, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza (bojkott felhívás, 5.§),

• az árut, szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredet-megjelölést is - vagy elnevezéssel előállítani, forgalomba hozni, reklámozni, olyan név, megjelölés vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni (szolgai utánzás, 6. §),

• a versenyeztetés - így különösen a versenytárgyalás, a pályáztatás -, az árverés, a tőzsdei ügylet tisztaságának bármilyen módon történő megsértése esetén, amennyiben e magatartásokat e törvény más rendelkezése vagy külön törvény nem szabályoz (7. §).

A bíróság eljárása a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény (reklámtörvény) alapján

Bíróság jár el akkor is, ha a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Grt.) 24. §-ának (3) bekezdésében foglaltak állnak fenn, vagyis az összehasonlító reklámra vonatkozó követelmények elsősorban versenytársi érdeksérelmet okozó megsértése, valamint a magatartási kódex e rendelkezésekbe ütköző magatartásra ösztönző volta merül fel. Így például, ha az összehasonlító reklám sérti más vállalkozás jó hírnevét, a reklámozóval való összetévesztéshez vezethet, vagy más vállalkozás jó hírnevéből adódó tisztességtelen előnyszerzéshez vezet.

Bírósághoz polgári jogi vitákban

A Gazdasági Versenyhivatal hatásköre nem terjed ki a szerződés létrejöttére, módosítására, megszűnésére, érvényességére és joghatásaira, az egyedi szerződésben foglaltak teljesítésére, valamint a kereskedelmi gyakorlattal összefüggésben felmerülő polgári jogi igényekre, így azok kivizsgálására nem a Gazdasági Versenyhivatal, hanem a bíróság rendelkezik hatáskörrel.

Szerződéssel, annak teljesítésével, illetve a teljesítés elmaradásából származó igényekkel kapcsolatban polgári jogi bíróságok járnak el.

Egyes, nem közszolgáltatás körébe sorolható termékekkel, szolgáltatásokkal, szolgáltatói, kereskedői tevékenységgel kapcsolatos minőségi kifogások esetében jellemzően szintén nincs külön eljáró hatóság, hanem fogyasztóvédelmi békéltető testülethez, közvetítőhöz, választott-bírósághoz, vagy végső esetben bírósághoz lehet fordulni.

II. Más hatóságokhoz

Mikor forduljon más hatósághoz vagy szervezethez?

Panaszok, egyes vitás helyzetek, kifogások megoldására elsődlegesen az érintett szolgáltatók, kereskedők, vagyis a piaci szereplők képesek, így mielőtt hatósághoz fordulna, panaszával keresse meg az érintett vállalkozást, vagy használja a panaszkönyvet, így a fogyasztói észrevételekről az üzletlánc vagy szolgáltató vállalkozás hálózatának központja is tudomást szerezhet. Abban az esetben, ha ez nem vezet eredményre, lehetősége van közvetítőhöz, békéltető fórumhoz is fordulni, amelyek elsődleges célja az egyedi viták rendezése.

Számos típusú vitás helyzet adódik a gazdasági életben, és gyakoriak azok az esetek, amikor nem a Gazdasági Versenyhivatalnak, hanem más hatóságnak van hatásköre eljárni. Elsősorban a közszolgáltatás esetkörébe sorolható panaszokat (így például a villamos energia, földgáz, távközlési stb. szolgáltatás) a szektorális szabályozás más hatóság hatáskörébe utalja.

A következőkben felsorolunk pár olyan esetet, helyzetet, amelyek esetén más hatóság jogosult az eljárásra.

Közbeszerzések és egyéb pályázatokat érintő panaszok esetén

a.)    A közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben foglalt eljárási szabályok megsértése (Közbeszerzési Döntőbizottság),

b.)    A nem közbeszerzés körébe tartozó pályázatok, tenderek kiírásával és lebonyolításával kapcsolatos kifogások (bíróság).

Szektorokhoz kapcsolható panaszok

1. Elektronikus hírközlési szolgáltatás

a.) elektronikus hírközlési szolgáltató nem megfelelő számlázási gyakorlata, (előfizetői számlapanaszok szolgáltató általi intézésének rendjére, kezelésére, a számla tartalma) (fogyasztóvédelmi hatóság)

b.) ügyfélszolgálatának nem megfelelő működése, panaszkezelés módja (fogyasztóvédelmi hatóság)

c.) a szolgáltató általános szerződési feltételeinek teljesítése, az elektronikus hírközlési szolgáltatás minőségére vonatkozó kifogás (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság)

d.) egyoldalú szerződésmódosítás, illetve az arról való tájékoztatás megfelelősége (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság)

2. Villamos energia- és földgázszolgáltatás

a.) elszámolással, számlázással, díjfizetéssel vagy méréssel, valamint a villamos energia- és földgázellátásból történő, fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztéssel vagy kikapcsolással, illetve a tartozás rendezését követően a felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolással érintet lakossági fogyasztói panaszok elbírálása (fogyasztóvédelmi hatóság)

b.) minőséggel kapcsolatos fogyasztói panaszok: gáz kalóriaértéke, villamos energia frekvenciaszintje, és az ebből eredő károk, a szolgáltatás minősége (pl. óraleolvasás mikéntje, időpontja nem megfelelő, ügyfélszolgálat eljárása nem kielégítő), a mérőóra sérüléséből eredő jogvita, szabálytalan vételezés (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal)

3. Távhőszolgáltatás

a.)    távhő ára (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal)

b.)  lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatásra vonatkozó, miniszteri rendeletben nem szabályozott díjalkalmazási és díjfizetési feltételek (települési önkormányzat, fővárosi önkormányzat)

c.)  távhőszolgáltató üzletszabályzatában foglaltak betartása (települési önkormányzat jegyzője, fővárosi önkormányzat főjegyzője)

d.)  általános szerződési feltételek, üzletszabályzat hozzáférhetővé tétele (fogyasztóvédelmi hatóság)

e.)  a szolgáltatás karbantartás-, felújítás miatti szüneteltetése (fogyasztóvédelmi hatóság)

f.) mérés, elszámolás, díjfizetés (lakossági felhasználóval, illetve természetes személy díjfizetővel szembeni megsértése esetén fogyasztóvédelmi hatóság)

4. Postai szolgáltatás

A postai szolgáltatás minőségével kapcsolatos kifogások (pl. tértivevények nem, vagy indokolatlanul hosszú idő múlva érkeznek vissza), postai szolgáltató általános szerződési feltételeinek ellenőrzése (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság)

5. Légiközlekedés

a.) Elégtelen helybiztosítás, visszautasított beszállás, légijáratok törlése, vagy hosszú késés esetén (Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal)

b.) Magyarország területén található repülőtéren történt jogszabályok megsértésével kapcsolatos utas-panaszok kivizsgálása (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság)

6. Vízközmű-szolgáltatás

a.) szolgáltatókkal szemben felmerülő panaszok ügyében (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal)

b.) elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a víziközmű-szolgáltatás korlátozásával vagy felfüggesztésével kapcsolatos rendelkezések lakossági felhasználókkal szembeni megsértése esetén (fogyasztóvédelmi hatóság)

7. Mezőgazdasági termelők, kiskereskedelmi beszállítók és a kiskereskedők közötti viták

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a kiskereskedők és a beszállítók kapcsolatában felmerült vitás esetek (Nemzeti Élelmiszer-lánc Biztonsági Hivatal)

8. Egészségügyi-szociális ellátások

a.) egyes önkormányzati intézményekben nyújtott szociális ellátások térítési díjainak (elhelyezési, étkezési, óvodai, bölcsődei stb. térítési díj) mértékével, felszámításával, valamint a szolgáltatás minőségével kapcsolatos kifogások (az adott település jegyzője)

b.) TAJ kártyával igénybe vehető egészségügyi szolgáltatás minősége, vagy a szolgáltatás nyújtásának elutasítása, valamint gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök térítési díjának nem a jogszabályoknak és egyéb vonatkozó szabályoknak megfelelő alkalmazása (egészségügyi államigazgatási szerv: ÁNTSZ OTH, megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve)

c.) gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, egészségügyi terápiák, illetve kapacitások társadalombiztosítási finanszírozási rendbe való befogadása; a támogatás mértékének, illetve a beteg által fizetendő térítési díj mértékének megállapítása, valamint a szolgáltatóval való szerződéskötés (Országos Egészségügyi Pénztár)

9. Pénzügyi szolgáltatások

a.) a szerződésből – ideértve a szerződési feltételek esetleges tisztességtelenségét – fakadó, a felek közötti esetleges polgári jogi jogviták rendezése (bíróság)

b.) egyoldalú szerződésmódosítás (Magyar Nemzeti Bank)

c.) pénzügyi szolgáltatás, mint felügyelt a tevékenység (Magyar Nemzeti Bank)

d.) árfolyam nem pontos meghatározása (bíróság)

e.) bank/biztosító nem szerződésszerű teljesítése, szerződés felmondása (bíróság)

f.) megtévesztő fogyasztói tájékoztatás (Magyar Nemzeti Bank)

g.) írásbeli, szóbeli panaszoknak a vállalkozások részéről történő kezelése (Magyar Nemzeti Bank)

10. Temetkezési szolgáltatások

a.) a temetőüzemeltetőnek, vagy a temetkezési szolgáltatónak a temetőkről és temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvénybe (továbbiakban: Ttv.) ütköző magatartása (a Kormány a) a temetkezési szolgáltatás tekintetében a temetkezési szolgáltató székhelye, b) a temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatok ellenőrzése tekintetében a temető fekvése szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát jelöli ki)

b.) települési önkormányzat rendeletének a Ttv.-vel ellentétes szabályai, vagy a rendelet megsértése (előbbinél bíróság, utóbbinál a fentiek értelmében a járási hivatal bír hatáskörrel)

11. Kiskereskedelmi szektor

a.) a címkén feltüntetett tájékoztatás, használati utasítás, elállással kapcsolatos kifogások (fogyasztóvédelmi hatóság)

b.) egy-egy üzletben alkalmazott árfeltüntetést érintő kifogás (fogyasztóvédelmi hatóság)

c.) számlakibocsátás hiányával kapcsolatos panasz (Nemzeti Adó- és Vámhivatal)

d.) a verseny érdemi érintettségének hiánya (egy-egy áruházat érintő magatartás) esetén akciós termékek készletének hiánya (fogyasztóvédelmi hatóság)

e.) a fogyasztóknak nyújtott szóbeli és írásbeli tájékoztatások vizsgálata a szavatosság, illetőleg a jótállás alapján az őket megillető jogaik tekintetében, minőségi kifogások szabályszerű intézésének vizsgálata (fogyasztóvédelmi hatóság)

12. Kéretlen reklámlevelek

A reklámtörvény értelmében, ha a külön törvény eltérően nem rendelkezik, reklám természetes személynek mint reklám címzettjének közvetlen megkeresése módszerével (pl, eDM levél) kizárólag akkor közölhető, ha ahhoz a reklám címzettje előzetesen egyértelműen és kifejezetten hozzájárult. Címzett reklámküldemény természetes személy mint a reklám címzettje részére közvetlen üzletszerzés útján a címzett előzetes és kifejezett hozzájárulásának hiányában is küldhető, a reklámozó és a reklámszolgáltató azonban köteles biztosítani, hogy a reklám címzettje a reklám küldését bármikor ingyenesen és korlátozás nélkül megtilthassa. Megtiltás esetén az érintett személy részére reklám közvetlen üzletszerzés útján a továbbiakban nem küldhető. (Nemzeti Média – és Hírközlési Hatóság)