Adatok betöltése...

2024. április 29., hétfő - Péter

Ne dőljön be!

Nem hitel, de annak látszik (vagy azt állítják)

A fogyasztói csoportok szervezői által közzétett reklámok bizonyítottan, számos esetben eredményeztek fogyasztói megtévesztést. Jogi értelemben ez a sajátos vásárlási társulás NEM minősül a Magyar Nemzeti Bank által felügyelt pénzügyi szolgáltatásnak, NEM HITEL ÉS NEM KÖLCSÖN, a fogyasztói csoport fogalma, a működésükre vonatkozó korlátozások a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben (Fgytv.) találhatók meg.

A megtévesztő reklámok alapján a fogyasztók korábban gyakran úgy gondolhatták, hitellehetőséget találtak, ezért a megtévesztésre alkalmas (szolgáltatás megjelenítése a hirdetésben úgy, hogy az összekeverhető a hiteltermékekkel) reklámok miatt a Gazdasági Versenyhivatal számos esetben alkalmazott bírságot is. Nagyon fontos, hogy első sorban nem a reklámok, vagy a szóbeli tájékoztatás az irányadó vita esetén, hanem a felek között létrejött írásos szerződés.

Amire érdemes figyelni:

  • a fogyasztói csoportba való belépéskor általában regisztrációs összeget és bizonyos mértékű "előtörlesztést" kérnek, az "előtörlesztés mértékének nagyságától teszik függővé, hogy milyen gyorsan történik meg a "kiutalás",
  • a szerződések nem tartalmazzák, hogy pontosan mikor és mekkora összeget fog megkapni az igénylő (mivel a szerződés nem is erre, hanem valamilyen dolog megvásárlásának a lehetőségére köttetett),
  • a szerződések nem tartalmazzák a THM törvényben meghatározott kötelező tartalmi elemeinek felsorolását,
  • mivel nem hitel, nem történik meg a fent részletezett hitelképességi, hitelezhetőségi vizsgálat sem, vagy arra csak látszólag kerül sor,
  • a szerződések általában vásárlói jog, ingó dolog megszerzéséhez nyújtott finanszírozás, stb. meghatározásokat tartalmaznak, de nincs bennük konkrétan az, hogy ez egy hitelszerződés,
  • előfordul, hogy a szerződés megkötésekor siettetik az ügyfeleket, az igénylők nagy számára, vagy egyéb körülményre való hivatkozással megnehezítik a szerződés nyugodt és részletes átolvasását, (ilyen helyzetben soha semmit ne írjon alá!)
  • a vállalkozás, akivel a fogyasztó a szerződést megköti (aki a szerződésen fel van tüntetve) nem szerepel a fenti adatbázisokban, vagy ha szerepel is, nem pénzügyi jellegű szolgáltatásra vonatkozó szerződést ad át aláírásra az ügyfélnek.
  • a hirdetések visszatérő eleme, hogy BAR listásoknak (ez ma már KHR lista), nyugdíjasoknak is igénybe vehető a szolgáltatás. (pl.: "Nem segítenek a bankok? Itt a megoldás, BAR listásoknak és nyugdíjasoknak is")

Aki pénzhez, hitelhez szeretne jutni, annak a fogyasztói csoport nem az igényeinek megfelelő döntés, mert az nem pénzügyi szolgáltatás, nem nyújt és nem is nyújthat hitelt, ráadásul új fogyasztói csoportok szervezése törvány által tiltott tevékenység.

Ha ilyen helyzetbe kerül, ne dőljön be! Nem fog hitelt kapni, hanem egy fogyasztói csoport tagja lesz, ahol a vásárlói jog megszerzése számos körülménytől függ, szerencseelemet tartalmaz a szerződés, és elállás, felmondás esetén is bizonytalan, hogy mikor jut hozzá a már teljesített befizetéseihez.

A témával kapcsolatos felügyeleti közleményt itt érheti el.

A GVH tematikus oldalát - Ne dőljön be! - itt érheti el.

2014 január 1-jén jelentős változások léptek életbe a fogyasztói csoportok szervezésével, működésével kapcsolatban!

2012. január 1-től már érvényesült egy részleges korlátozás, új fogyasztói csoportot nem lehetett szervezni, 2014. január elsejétől azonban tovább szigorodtak a szabályok:

  • Tilos fogyasztói csoportot létrehozni.
  • A tilalom megsértésével vagy megkerülésével kötött szerződés semmis.
  • Tilos fogyasztói csoportba fogyasztókat nyilvános felhívás útján gyűjteni. A 2012. január 1-je előtt létrehozott fogyasztói csoportba új fogyasztó kizárólag a – szerződés felmondással történő megszüntetése következtében – kieső fogyasztó helyére vehető fel.

 

A már meglévő csoportok szabályozása:

Január 1-jén hatályba lépett egy kormányrendelet (530/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet a fogyasztói csoportokról), amely részletes előírásokat fogalmaz meg a meglévő csoportok működésével kapcsolatban. Néhány ezek közül:

A 2012. január 1-jét megelőzően létrehozott fogyasztói csoportot (a továbbiakban: fogyasztói csoport) működtető vállalkozás köteles tevékenységének folytatását a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően – 2014. január 31. napjáig bejelenteni.

A fogyasztói csoportot működtető vállalkozás a bejelentéssel egyidejűleg a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság részére elektronikus úton megküldi

  • a fogyasztói csoportnak a fogyasztói csoportban való részvételre irányuló szerződésben (a továbbiakban: szerződés) meghatározott működési időtartamát,
  • a szerződések számát,
  • az egyes szerződések szerint rendszeres időközönként a tag által teljesítendő befizetések összegét, külön megjelölve a szerződés szerint a fogyasztói csoportot működtető vállalkozást megillető díjat, valamint a tag által meghatározott dolog tulajdonjogának megszerzésére fordítható összeget,
  • a fogyasztói csoport megalakulása óta a meghatározott dolog tulajdonjogának megszerzésére lehetőséget szerzett és a ténylegesen tulajdonjogot szerzett tagok számát,
  • a fogyasztói csoport megalakulása óta a meghatározott dolog tulajdonjogának megszerzésére fordított összeget és
  • a szerződés megszüntetésére irányuló felmondások számát.

Kérdések és válaszok a fogyasztói csoportokról.

Kiket igyekeznek beszervezni a fogyasztói csoportokba?

A nehéz anyagi helyzetben levő, jövedelemigazolással nem rendelkező, azonnali pénzügyi segítségre szoruló embereket, a bankok számára nem hitelképes, „BAR-listás” adósokat, nyugdíjasokat. A fogyasztói csoportokat szervező cégek azonban gyakran kínálják szolgáltatásaikat vállalkozások számára is.

A fogyasztói csoporttól hitelt kapok?

Nem. Ha banktól vesz fel kölcsönt, akkor a szerződés aláírását követően azonnal hozzájut a pénzhez. Fogyasztói csoportok nem nyújthatnak hitelt.

Miért gondolják sokan azt, hogy a fogyasztói csoporton keresztül kölcsönhöz juthatnak?

Azért, mert a fogyasztói csoportokat szervezők reklámjai ezt sugallják. A hirdetésekben a „fogyasztói csoport”, a „pénzre van szük­sége?”, vagy a „kezes és jövedelemigazolás nélkül” kifejezések szerepelnek, egyéb információk nem. Ezek alapján az olvasó könnyen arra a következtetésre juthat, hogy azonnal készpénzt kap. A valóság ezzel szemben az, hogy a fogyasztói csoport tagjai egyáltalán nem kapnak készpénzt, csak vásárlói jogot szerezhetnek.

Mi is az a fogyasztói csoport?

A fogyasztói csoport tagjai mondhatni egymásnak adnak kölcsön. Mindenki rendszeresen befizet egy bizonyos összeget, majd az így összegyűlt megtakarításból megvásárolják a szerencsés tagnak az általa kiszemelt terméket (autó, lakás stb.). Akár szerencsével jár egy tag, akár nem, tovább kell fizetnie a számára meghatározott törlesztést egészen addig, amíg a csoport minden tagja hozzá nem jut az általa megszerezni kívánt áruhoz vagy szolgáltatáshoz.

Hogyan dől el, hogy ki kapja meg az általa megszerezni kívánt dolgot?

Alapvetően kétféle módon döntenek: előtörlesztés-vállalással és/vagy sorsolással. Az adott hónapban általában az a tag jut hozzá a vásárlói joghoz, aki a legtöbb előtörlesztést vállalta. Ha valaki előtörlesztést vállal előre kifizeti a még meg sem kapott pénzösszeg egy részét. Amennyiben több ilyen tag is van, közülük sorsolással döntik el, hogy ki juthat hozzá a vásárlói joghoz. Az is előfordulhat, hogy kizárólag sorsolás alapján dől el, hogy ki kapja meg az igényelt összeget. Tehát akinek kedvez a szerencse, az azonnal hozzájut a vásárlói joghoz, akinek nem, annak akár évekig várnia kell a sorára. Fontos tudni, hogy a csoport többi tagjának előtörlesztés-vál­lalása nem kiszámítható, így a vásárlói jog mielőbbi megszerzése – a saját anyagi lehetőségeink mellett – a szerencsén múlik.

Megbízható cégek szervezik a fogyasztói csoportokat?

A fogyasztói csoportokat szervező vállalkozások általában nem rendelkeznek a reklámokban feltüntetett összegekkel. Ezek a cégek nem állnak kapcsolatban bankokkal sem, amelyek rendelkeznének ezekkel az összegekkel. A csoportszervező vállalkozás nem bank, semmilyen pénzügyi szolgáltatást nem végezhet, hitelt nem nyújthat. Kizárólag a fogyasztói csoportok szervezését és működtetését végzi. A fogyasztói csoportokba befizetett pénzek esetleges eltűnése esetén sem egyetlen hatóság, sem a bíróság nem tudja kártalanítani a tagokat.

Egyáltalán: készpénzhez jutok?

Nem. A fogyasztói csoportok nem pénzt, hanem vásárlói jogot adnak. A megvásárolni kívánt autó vagy lakás értéke az az összeg, amelyre a hirdetések vonatkoznak. A hirdetésben sugalltakkal ellentétben a fogyasztói csoport tagja tehát nem készpénzhez jut, hanem a szerződésben szereplő áru vagy szolgáltatás tulajdonjogához. Ha például a tag a szerződés szerint az igényelt összeget autóvásárlásra kívánja felhasználni, akkor - amennyiben hozzájut az igényelt összeghez - azt csak autóvásárlásra fordíthatja. Ráadásul a vételárat nem a fogyasztói csoport tagja kapja, hanem közvetlenül az autó értékesítőjének fizetik ki.

Mikor juthatok az ígért áruhoz vagy szolgáltatáshoz?

Mivel a vásárlói jog elnyerésének időpontja nagyban függ a szerencsétől, ezért előre ezt nem lehet tudni. Még az is előfordulhat, hogy csak a futamidő végén, 5, 10 illetve 15 év múlva jut hozzá.

A havonta befizetett törlesztőrészletek után gyűlik kamat is?

Nem. A havi befizetések – szemben egy banki megtakarítással – nem kamatoznak, tehát ha sem a nagyösszegű befizetés, sem a szerencse révén rövid időn belül nem kerülünk kiválasztásra, akkor nem lesz semmilyen gyarapodásunk az időközi infláció ellensúlyozására.

Ezek szerint az is előfordulhat, hogy hosszú évekig csak befizetek, de nem jutok például lakáshoz vagy autóhoz?

Igen, sőt sajnos ez a jellemző.

Ha be szeretnék lépni egy fogyasztói csoportba, mit gondoljak végig?

Azt kell átgondolni, hogy valóban a fogyasztói csoport-e a legmegfelelőbb módja a megvásárolni kívánt termék vagy ingatlant megszerzésének. A vásárlói jog értéke beszűkíti a lehetőségeket. Előfordulhat, hogy a fogyasztói csoport tagja csak több szerződés megkötésével juthat olyan összegű vásárlói joghoz, amire szüksége lenne. Csakhogy ebben az esetben az egyes vásárlói jogok elnyerésének időpontja eltérő lehet, így lehetetlen azokat egyszerre felhasználni.

Ha már beléptem egy fogyasztói csoportba és rájöttem, hogy az nem nyújt számomra hitelt, kiléphetek belőle?

Ha a fogyasztói csoport tagja az aláírástól számított 30 napon belül meggondolja magát és szeretné felbontani a szerződést, akkor egy tízezer forint körüli összeg kivételével a már befizetett regisztrációs díjat és havi részletet/részleteket a fogyasztói csoportot szervező vállalkozás visszatéríti. Amennyiben „előtörlesztést” vállal a következő közgyűlésre, úgy a szerződéstől a közgyűlés napjáig állhat el. Érdemes ugyanakkor odafigyelni arra, hogy a leendő tagoknak a szerződés megkötésekor általában 1-2 havi részletet kell befizetniük, így az elállási idejük a közgyűlés napjáig – mely akár a szerződéskötést követő napra is eshet– lerövidül. A 30 napos határidő leteltével, vagy a közgyűlés után a fogyasztói csoport tagja csak rendes felmondással szüntetheti meg a szerződést. Ilyenkor azonban a regisztrációs díjat nem, a már befizetett havi részletet/részleteket pedig csak a futamidő végén, de kamatok nélkül kapja vissza. Az a tag, aki kiválasztásra került és hozzájutott az általa megszerezni kívánt vagyontárgyhoz, a szerződést rendes felmondással nem szüntetheti meg, amíg a szerződésben meghatározott valamennyi fizetési és egyéb kötelezettségeinek maradéktalanul eleget nem tett.

Forrás: Nedoljonbe.hu